1. FEJEZET
6. RÉSZ
Az első randi.
2012.09.06
Péntek
Életem sokat rémes reggelét élem de talán ez a legrosszab, nincs is rémesebb a világon, amikor az embernek hétvége előtt egy nappal még be kell mennie az iskolába.Részemről némileg megérte , pusztán csak ezért keltem fel..Tudtam hogy ma megint találkozom Maryvel, ami biztosan szebbé teszi a pocsék napomat, miután betereltek a birkapásztorok a börtönbe és a szüleim úgy látják mindezt, mintha egy szivárványos unikornis ugrálna rózsaszín felhőkön az iskola fölött.Egész úton nem szóltam apához, lett volna mit mondanom neki, de nem volt kedvem veszekedni így az odaút csendben telt.Amikor kiszálltam az autóból körbe néztem, ugyanúgy a lányok külön külön kupacokban álltak, és persze ott volt Mary ,Wendyvel a lépcső előtt.Erőt vettem magamon és egy halk sóhajjal a megnevezett személyek elé léptem aztán rájuk mosolyogtam.
-Heló lányok!-vigyorogtam fel sziporkázó mosollyal erre Marynek ezt rögtön le kelett törnie.
- Ez életem legrosszab napja..-mormolt csak ennyit majd inkább bement az ajtón.
-Ennek meg mi baja..-néztem Wendyre.
-Van egy srác a suliban aki tegnap óta nem hagyja békén... azóta elég.. bágyadt.-mondta Wendy majd követte Maryt, én meg természetesen utánna eredtem egy kis fáziskésés után. Persze mire beértem már elém is tárult a bizarr látvány miszerint az a fiú tényleg nagyon próbál udvarolni szivem hölgyének, hát férfiasan össze kapartam maradék lélekjelenlétem és egy jólirányzott lökéssel alrébb terelgettem a fiatal embert melynek következtében ő nagyon dühös lett és heves szópárbaj vette kezdetét...
-Mivan te nem látsz a szemedtől?-kiabált rám.
-Nem én tőled nem látok....-mormoltam majd Maryre pillantottam " ez a srác szánalmas"
-Júj de nagy a szád, franciaországban mindenki ilyen szájkaratés...?-kérdezte fenyegetően én pedig ránéztem, az első a feketelistámon az a dolog volt ha valakia drága hazámat veti fel olyan módon amit nem lehet zsebre tenni.
-Vertek már meg nagyon? Nem? majd én...-indultam meg felé igen magabiztosan erre a két becses hölgy vissza fogott engem.
-Ne alacosnyodj le az ő szintjére-mondta Mary majd kézen fogott engem és elvitt onnan, jobb is volt mert ha ott maradunk valaki meghal.Kényelembe helyeztem magamat a Mary melett lévő széken az osztályban, majd rá pillantottam.
-Ugye azért jól vagy?-kérdeztem kedvesen és megsmogattam az arcát, na hát valahogy olyan vörös lett az arca mint a pulcsija.
-Jaj.. persze-mondta és inkább nekilátott kipakolni, látszott rajta hogy eléggé zavarban van, megint .
-Hát tudod... sokat gondolkoztam-mondtam neki miközben segítettem neki kipakolni majd hírtelen az orra elé nyomtam egy darab rózsát.Ő persze boldogan a kezeibe vette.
-Sokat gondolkoztál...?-kérdezett vissza Mary
-Igen sokat.. szeretném ha este eljönnél velem vacsorázni valahová... -mondtam erőt véve magamon.
-Hű ehez aztán kelett bátorság, bár ha bele gondolok mielőtt ide jöttél akkora szád volt hogy a közeledbe se mentem volna.. furcsa hatással van rád az a sok ló.-mondta Mary.
-Igen.. ez így van na de ... eljössz velem vagy sem?-nyújtottam a kezem a kezéért nyúlva.
-Hát perszehogy el -fogta meg a kezem Mary , ebből kifojólag tartalmas délutánom volt, anyu próbált normálisan felöltöztetni engem, már megbeszéltem Maryval telefonon hogy hatra érkezem, de még mindig azon gondolkoztam tetszeni fogok e neki ebben a kinyalt séróban meg a ruhában. Ilyen helyen még sose voltam.Végső kétségbe esésemben kénytelen voltam még pénzt is kérni Adamtól , és még a kocsit si el kelett kunyerbálnom tőle, amitől hírtelen úgy éreztem hogy máris sokkal tartozom neki.Miután az órára is rá pillantottam se szó se beszéd kirohantam az ajtón.A kocsi a kapuban ált, szerencsére. Beugrottam becsatoltam az övemet és el is indultam a gázra taposva.Így eléggé lerövidítettem az egyébként negyed órás utat..Ahoyg a ház elé értem csengettem, miután Tom beengedett oda köszöntem Groupie Dollnak aki békésen legelészett a karámon belül majd igen férfias léptekkel bementem az ajtón. Amikor beléptem egészen letaglóztam, mármint jó értelemben Mary gyönyörű volt, azt tudtam hogy a lányok ilyenkor alaposan kicsípik magukat de Mary nagyon kitett magáért, nemis tudtam csak dadogni valamit amit én se értettem ő meg csak megfogta a kezem és az órára nézett majd elég diplomatukisan megszólalt,
-2 percet késtél playboy...-mondta Mary
-Jaj.. igen.. menjünk-fogtam meg a kezét miután a kezébe nyomtam a virág csokrot .Kisétáltunk az autóoz, én kinyitottam neki a kocsi ajtót majd miután beült énis beültem, mostmár moderáltam a vezetési stílusom.
-Szóval csak azt akartam mondani hogy gyönyörű vagy..-vezettem a város felé.
-Köszönöm.. te is helyes lettél, anyukád kötötte a nyakkendőd mi...?-nevetett Mary
-Igen.. de csak azt.-mondtam mosolyogva majd egy fél órás autóút után megálltam egy elég flancos és drága étterem előtt. Megfogtam a kezét miután kiszállt, ajtót nyitottam neki is bementem vele majd a pincér megmutatta a helyünket és kihúzva neki a széket le is ültünk.
-Ez egy elég drága hely.-súgta Mary
-Inkább csak érezzük jól magunkat.-lestem bele az étlapba.
-Milyen pozitív vagy.-nézett Mary az étlapra , a pincér hamar megjelent, leadtuk a rendelést majd mikor végre eltűnt megfogtam Mary kezeit az asztalon.
-Én már most csodásan érzem magamat ... hidd el ha te nem vagy, valószínűleg kihagytam volna rengeteg jó élményt, igaz mgé egy hete sem vagyok itt de már imádom ezt a helyet. Azt hittem rémes lessz mert elszakítottak a barátaimtól de te .. boldogabbá teszed a szürke napjaimat és szeretném ha még hosszú ideig ez így is lenne. Nélküled nem lenne belőlem semmi.-suttogtam miközben a szemeit néztem majd megsimogattam az arcát.
-Örülök hogy leglaább téged boldoggá tehetlek..-mondta Mary, jólesett ahogy az arca a kezemhez simul.
-Szerintem sokakat teszel boldoggá a puszta jelenléteddel..-mondtam és megszorítottam a kezemmel a kezét.
Mary csak mosolygott és rövidesen az ételt is megkaptuk, amint megettük, fizettem is a számlát majd gondosan haza vittem Maryt, haza érkezés után még felmentem vele a szobájába , bár egy csók után kicsit kezdtem furcsálni hogy vészesen közeledünk az ágyhoz. Végül egy ötlettől vezérelve elkezdtem a földre dobálni a ruháim, nagyon izgató szituációba csöppentünk és kár lett volna kihagyni, de amikor már csak egy szál alsó volt rajtam és pár heves csók után levegőt tudtam venni Maryra néztem.
-Talán nem kellene... talán.. ehez több idő... kellene..-motyogtam , nehéz volt ezt is kinyögni elvégre ki az a hülye aki egy ilyen helyzetet a józan esze miatt félbe szakít.
-Ne beszélj már ennyit-mondta Mary és újra megcsókolt.Végül a sokadik csók után már énis beadtama derekamat, azután nem részletezném mi volt mert sok a 18 éven aluli :D.
|