Kérés
Mondd, láttad-e már
a nyár utolsó sugarát?
Ahogy aranyfénnyel töri át
a viharfelhők zord falát?
És láttad-e, ahogy az utolsó levél
elszakad a fától és földet ér?
Mint idebent, az emberi szívben.
És azt láttad-e, ahogy a tenger habjai
rég elsüllyedt fejét a partra lökik ki?
Akárcsak, ahogy a bennünk élő szavak
kihordják a múlt minden fájdalmát.
Hogyha láttad, akkor meséld el,
mert én elfelejtetem, hogyan lehet.
Szavaimból rakd ki helyettem az egészet
és akkor talán, boldog lehetek.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
